Klub történet

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: google
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin

Az egyesület 1909 május 30-án kezdte meg működését Déli Vasutas Testedző Kör néven, az akkori kor „divatjának” megfelelően a Déli Vasúti műhely alkalmazottjai által alapítva. A név egy év után megváltozott Déli Vasúti Műhelymunkások Testedző Köre néven kék-fehér színben kezdte meg igazi sporttörténelmi tevékenységét. (Alapítók Schebál István, Fülöp István, Fábián József) Ekkor a dunántúli bajnokságban indulva jelentek meg a sportolók birkózás, futball sportágakban. A szakosztályok aztán egyre bővültek, hisz megjelentek az atléták és kerékpározók is. Ennek bizonyítéka egy OB bronzérem is. (Bernáth Pál, 1918). Ez azért is jelentős, hisz az első világháború ideje alatt az egyesület a többi sportegyesülethez hasonlóan szünetelt.

Az első világháború után az egyesület tovább akart működni, amikor is a Kereskedők Előre Sport Köre mind anyagi, mind szellemi megújulásra késztetvén az egyesületet fuzionált a Sportkörrel és Székesfehérvári Déli Vasút Előre TK lett a nevük. Ekkortájt a legkiemelkedőbb sportág, amely a hazai sportéletben is meghatározó szerepet játszott, a labdarúgás volt.

Az elkövetkező évtizedekben az egyesület létszáma, eredménye és szakosztályainak száma a gazdasági hatások ellenére is növekedett, az egyesület eredményes volt. A kerékpározók országos bajnokot, illetve olimpikont is adtak (Adorján István révén). Emellett megindult a munka a tenisz, úszás, lövész és a vitorlázó repülő szakágban is. Ehhez csatlakozott a harmincas évek végén az ökölvívó szakosztály is és a teke szakosztály is. Ökölvívóink ebben az időszakban a sportkör legnépesebb szakosztálya volt a maga 70 sportolójával. Az akkor teljes tagság 1935-ben 258 fő volt, míg 1940-re ez 291 főre emelkedett. Abban az időben a  legmagasabb létszámot az 1942-es 347 fő jelentette. Az ökölvívók a negyvenes évek végére jelentettek igazi kihívást a magyar elitnek, hisz akkor a szenzációnak számító válogatottakkal felálló együtteseket is megszorongatták.

A második világháború már sokkal nagyobb hatással volt az egyesület életére, hisz a befejezés után nem csak a pályákat, épületeket, termeket kellett újjáépíteni, hanem magát az egyesületet is. A klub megőrizve munkás jellegét újjáalakult és az elkövetkező évtizedben Székesfehérvár legeredményesebb és legnagyobb sportegyesületeként működött.

Három csapattal képviseltette magát az NBI-ben (női-férfi teke, női asztalitenisz), négy csapat az NBII élmezőnyében (női-férfi kosárlabda, futball és sakk). Illetve a már fentebb említett kerékpározók tekézők és az ökölvívók is ekkor élték aranykorukat eljutva a bajnoki címekig.

Az ötvenes évek erős hatalmi hatásai ezt az egyesületet sem kímélték. Ez mind a névváltoztatásain volt nyomon követhető (először Székesfehérvári Lokomotív SK, majd Székesfehérvári Törekvés SC), mind a központosított versenyrendszereken keresztül is. A csapatsportágaira építő sportegyesület 56 végére majdnem a teljes megszűnés határáig jutott.  

A következő év a klub újjászületését hozta, ami köszönhető volt annak, hogy az irányítást a MÁV Járműjavító Üzem vette át, és innentől MÁV ELŐRE SC névvel kezdte meg majdnem töretlen működését. A csapatsportokban erős egyesület szakosztályai ebben az időszakban a kosárlabda, labdarúgás, teke, kézilabda, és az ökölvívók mind- mind a hazai nemzeti bajnokság élmezőnyéhez tartoztak.

A következő periódus egészen a hetvenes évekig tartott, amikor is az ökölvívók kiváltak az egyesületből hathatós városi sportpolitikai hatásra. Azonban a 70-es évek ennek ellenére mégis egy sikeres korszakot is fémjelez, mert az íjászok ebben az időszakban voltak a legmagasabb fokon, a kézilabda NBI-ben szerepelt és a labdarúgás is ebben az időszakban tudhatta magáénak a legnagyobb sikereit. A labdarúgás tekintetében a 76-77-es felkészülési idény hozta meg az igazi hírnevet, hisz két éven belül két osztályt is lépve az NBI meghatározó csapata volt. Az NBI-es korszak kiemelkedő periódusa volt egészen 1980-ig. Ezekben az esztendőkben a csapat – az is kiemelkedő, hogy ebben az időszakban két NBI-es csapata volt Székesfehérvárnak – sikeresen tartotta helyét az első osztályban, ifjúsági és utánpótlás szinten is kiemelkedő teljesítményt nyújtva. (Ebben az időszakban 1978-81- erősítette a csapatot országunk Miniszterelnöke dr. Orbán Viktor is).

A 81-es idénytől hét éven keresztül a szakosztály nem tudta az eredményeit fenntartani, mindaddig, amíg a megyei II osztályból is kiesett. Ez egyértelműen a szakosztály megszűnéséhez vezetett. Utánpótlás csapatai még egy szezonban szerepeltek a korosztályos bajnokságokban, de felnőtt csapat hiányában a Gázszer csapatába integrálódtak be.

A MÁV Előre SC kisebb nagyobb szakosztályai azóta is igyekeznek az élmezőnyhöz tartozni.

A kézilabda szakosztály az ötvenhetes megalakulását követően küzdött az NBI-be kerülésért, ami a 76-os idény végére lett releváns. Innentől a nemzeti bajnokság első- és másod osztályában szerepelnek folyamatosan a kézilabdázók. A kézilabda csapat is erős utánpótlásának köszönhetően tudta tartani ezen – hullámvölgyekkel teli – teljesítményét, hisz egy – egy sikeres évad után a távozó játékosok helyett a fiatal sportolókra építve igyekeztek mindig újjáépíteni magukat. Ez a tendencia napjainkig így van.

A MÁV ELŐRE utolsó mélypontja a nyolcvanas évek végéhez köthető, amikor ez a sportegyesület is több vidéki egyesülethez hasonlóan feloszlatni készült magát. Azonban a város akkori sport iránt elkötelezettjeinek maroknyi csapata nem hagyta ezt és 1993 júliusában újjáalakult az egyesület. Ekkor a kézilabda, és a röplabda adta a létezéshez szükséges alapot a csapatsport terén, amihez a sakk és az asztalitenisz, valamit a természetjárók csatlakoztak.

A röplabda napjaink egyik kimagasló teljesítményt nyújtó szakosztálya a MÁV ELŐRE SC-nek. A 90-es évek újjászületésében a legnagyobb elszántsággal csatalakoztak az egyesület megmentéséhez. A szakosztály a hatvanas években férfi csapatra építve kezdte meg munkáját. Akkoriban ez nem magas színvonalat jelentett így a szakosztály meg is szűnt.  A városban a röplabda sport továbbra is létezett. A férfi vonal amatőr szinten jelen volt az egyesület életében, míg a kilencvenes évek végén az egyesület az ALBA VOLÁN SC-től át nem veszi a női NBII-es csapatát , azt a csapatot, amely 1997-ig NBI-es bajnokságban szerepelt. A csapat mindig is az élmezőnyben szerepelt, erős konkurenciát jelentve a felsőházi csapatoknak. Legtöbbször iskolás korú játékosokkal, de biztonsággal végeztek a csoportjukban az élen. 2001-ben az első osztályba jutott a csapat és itt is az erős utánpótlás korú, hazai nevelésű játékoskerettel sok fejtörést okoztak az extraligás csapatoknak.

A 200-2003-as idényben már csak hajszálon múlott az, ami a következő évektől már meghatározó volt. A női felsőházba jutás 2003—2004-es idéntől már nem volt kérdés és innentől már az első négy között szerepelt a csapat. A csapat kétszer egymás után a harmadik hellyel büszkélkedhetett. A 2006-os idénytől kezdve már vegyes eredményeket produkáltak a lányok: A ligacsoport első helyezettjeként zárta a 2008-2009-es szezont,  ez azt jelentette, hogy 2009 tavaszán indulhattak az extraliga bajnoki címéért folyó küzdelmében. A dolog érdekessége, hogy a csapat ekkor is a bajnokság legfiatalabb átlagéletkorú játékosait vonultatta fel a bajnokságban. A női vonal sok válogatott játékost adott a nemzetnek és ad napjainkig is. A női mezőny aztán visszakerült az NBII-be ahol azóta is meghatározó volt. Az idei évben veretlen teljesítménnyel harcolták ki, hogy újra az első osztályban játszhassanak. A lányok mellet a férfiak is visszatértek a MÁV ELŐRE SC vérkeringésébe, ahol 2017-től NBI-es bajnokság meghatározó csapata. A Klubra jellemzően az utánpótlás nevelés azóta is erős alapokon nyugszik, talán hazánk egyik kiemelkedő bázisaként is aposztrofálhatjuk.

A MÁV ELŐRE SC 110 éves fennállása során a hazai bajnokságok meghatározó szereplője volt. OB felnőtt, ifjúsági bajnokságok felsőházában voltak az eleitől kezdve az atléták, az íjászok, a kerékpározók, a tekézők, a sakkozók és végül a legsikeresebb alapító szakosztály az ökölvívók is. A csapatsportágak tekintetében kétszer szerepelt az első osztályban a további években a második vonal meghatározója volt. A röplabdázók viszont hét éven keresztül uralták az első osztályt, és ismét visszakerültek a vérkeringésbe a fiúkkal együtt, akik immáron harmadik idényüket fogják megkezdeni.

A klub a válogatott játékosok tekintetében sem kell, hogy szégyenkezzen. Hisz 13 egyéni sportolót és labdarúgásban 2 korosztályos válogatottat,  kézilabdában 2 válogatottat (ebből Bartalos Zoltán 76-os olimpikon), míg a röplabda 6 felnőtt és számtalan utánpótlás válogatottat nevelt ki és nevel napjainkban is.

Szakosztályok napjainkban:

Kézilabda, labdarúgás, női-férfi röplabda, rúdsport, természetjárás, sakk, asztalitenisz, és a legfiatalabb szakosztály a darts.

Szakosztályok létezése:

Kerékpározás 1909-1961, Atlétika 1909-1985, Labdarúgás 1909-1988, illetve 2017-napjainkig, Súlyemelés 1910-es évad, Torna 1910-1930-as évek vége, Birkózás 1911, Tenisz 1913-1938, Úszás 1926-1940, Vitorlázó repülés 1936-1944, Sportlövészet 1936-1951,Teke 1936-1982, Asztalitenisz 1937-1956 illetve  20009-napjainkig, Ökölvívás 1937-1970, Kosárlabda 1942-1971, Vívás 1944, Sakk 1946-napjainkig, Kézilabda 1957-napjainkig, Röplabda 1960-napjainkig, Természetjárás 1962-napjainkig, Íjászat 1975-1980, Rúdsport 2014-től, Darts 2018-tól,)