KLUBTÖRTÉNET
Az egyesület 1909 május 30-án kezdte meg működését Déli Vasutas Testedző Kör néven, az akkori kor „divatjának” megfelelően a Déli Vasúti műhely alkalmazottai által alapítva. A klubot egy év után átkeresztelték, így Déli Vasúti Műhelymunkások Testedző Köre néven, kék-fehér színben kezdte meg igazi sporttörténelmi tevékenységét.
Alapítók: Schebál István, Fülöp István, Fábián József
Először a dunántúli bajnokságban indulva jelentek meg a sportolóink birkózás és futball sportágakban. A szakosztályok aztán egyre bővültek, atléták és kerékpározók is csatlakoztak az egyesülethez. Ennek bizonyítéka egy országos bajnoki bronzérem is, melyet Bernáth Pál 1918-ban, az első világháború ideje alatt ért el. Ez azért is számított kiemelkedő eredménynek, mert akkoriban a sportegyesületek szüneteltek.
A világháború után az egyesület tovább akart működni, ehhez azonban segítségre volt szükség. A Kereskedők Előre Sport Köre fuzionált a Sportkörrel és Székesfehérvári Déli Vasút Előre TK lett a nevük. Ekkortájt a legkiemelkedőbb sportág, amely a hazai sportéletben is meghatározó szerepet játszott, a labdarúgás volt.
Az elkövetkező évtizedekben az egyesület a negatív gazdasági hatások ellenére is növekedett, eredményesebb lett. Új szakosztályok alakultak, és egyre több sportoló csatlakozott. A kerékpározók Adorján István révén országos bajnokot, illetve olimpikont is adtak. Emellett megindult a munka a tenisz, az úszás, a lövészet és a vitorlázó repülő szakágban is. Ehhez csatlakozott a harmincas évek végén az ökölvívó szakosztály és a teke szakosztály is. Ökölvívóink adták ebben az időszakban a sportkör legtöbb sportolóját, szám szerint hetvenet. A teljes tagság 1935-ben 258 fő volt, míg 1940-ben ez a szám 291 főre, 1942-ben pedig 347 főre emelkedett. Az ökölvívók a negyvenes évek végére jelentettek igazi kihívást a magyar elitnek. Akkoriban a szenzációnak számító válogatottakkal felálló együtteseket is megszorongatták.
A második világháború már sokkal nagyobb hatással volt a klub életére, hiszen a befejezése után nemcsak a pályákat, épületeket, termeket kellett újjáépíteni, hanem magát az egyesületet is. A klub megőrizve munkás jellegét újjáalakult, és az elkövetkező évtizedben Székesfehérvár legeredményesebb és legnagyobb sportegyesületeként működött.
Három csapattal képviseltette magát az NBI-ben (női és férfi teke, női asztalitenisz) és négy együttessel az NBII élmezőnyében (női és férfi kosárlabda, férfi labdarúgás és sakk). A már korábban említett kerékpározók, tekézők és az ökölvívók is ekkor élték aranykorukat.
Az ötvenes évek erős hatalmi hatásai ezt az egyesületet sem kímélték, ami mind a névváltoztatásain (először Székesfehérvári Lokomotív SK, majd Székesfehérvári Törekvés SC), mind a központosított versenyrendszereken keresztül nyomon követhető volt. A csapatsportágaira építő klub 1956 végére a teljes megszűnés határáig jutott.
A következő év a klub újabb újjászületését hozta, köszönhetően annak, hogy a MÁV Járműjavító Üzem átvette az irányítást. Onnantól MÁV Előre SC névvel kezdte meg majdnem töretlen működését. Az egyesület szakosztályai közül a kosárlabda, a labdarúgás, a teke, a kézilabda és az ökölvívó szakosztály sportolói ebben az időszakban a hazai nemzeti bajnokságok élmezőnyéhez tartoztak.
A következő periódus egészen a hetvenes évekig tartott, amikor is az ökölvívók – városi sportpolitikai hatásra – kiváltak az egyesületből. Ez az időszak ennek ellenére is egy sikeres korszakot is fémjelez, mert az íjászok ekkor voltak a legmagasabb szinten, a kézilabda NBI-ben szerepelt, és a labdarúgás is ekkor tudhatta magáénak legnagyobb sikereit. Utóbbi sportág tekintetében az 1976/77-es felkészülési idény hozta meg az igazi hírnevet, hiszen a MÁV Előre két éven belül két osztályt is lépve az NBI meghatározó csapata lett. Az elkövetkezendő esztendőkben a kék-fehér alakulat sikeresen tartotta helyét az első osztályban, ifjúsági és utánpótlás szinten is kiemelkedő teljesítményt nyújtva. Ebben az időszakban – 1978-tól 1981-ig – erősítette az együttest országunk miniszterelnöke, Orbán Viktor is.
Az 1981-es szezontól a labdarúgó csapat nem tudta fenntartani eredményeit. Egyre lejjebb csúszott mindaddig, amíg a megyei II osztályból is kiesett. Ez egyértelműen a szakosztály megszűnéséhez vezetett. Utánpótlás gárdái még egy idényen át szerepeltek a korosztályos bajnokságokban, de felnőtt csapat hiányában a Gázszer együttesébe integrálódtak be.
A MÁV Előre SC szakosztályai azóta is igyekeznek az élmezőnyhöz tartozni.
A kézilabda szakosztály 1957-es megalakulását követően küzdött az NBI-be kerülésért, amelyre az 1976-os idényben sikerült is. Innentől a nemzeti bajnokság első- és másodosztályában szerepeltek sportolóink. A kézilabda csapat is erős utánpótlásának köszönhetően tudta tartani ezen hullámvölgyekkel teli, ugyanakkor elismerendő teljesítményét.
A MÁV Előre utolsó mélypontja a nyolcvanas évek végéhez köthető, amikor a klub több vidéki egyesülethez hasonlóan feloszlani készült. A város akkori, sport iránt elkötelezettjeinek maroknyi csapata azonban nem hagyta ezt, és 1993 júliusában sokadjára is újjáalakult az egyesület. Ekkor a kézilabda és a röplabda adta a létezéshez szükséges alapot a csapatsportok terén, melyekhez a sakk és az asztalitenisz, valamit a természetjárók csatlakoztak.
A röplabda a MÁV Előre SC zászlóshajója napjainkban. A 90-es években zajló átszervezés során a legnagyobb elszántsággal csatlakoztak az egyesület megmentéséhez. A férfi vonal a hatvanas évektől jelen volt az egyesület életében, míg az egyesület a kilencvenes évek végén az Alba Volán SC-től vette át a női csapatát. Azt az együttest, amely 1997-ig NBI-es bajnokságban vitézkedett, erős konkurenciát jelentve a felsőházi kluboknak. Legtöbbször iskolás korú játékosokkal, de biztonsággal végeztek a csoportjuk élén. A hölgyek 2001-ben újfent az első osztályba jutottak, ahol továbbra is erős utánpótlás bázisukra építve, hazai nevelésű játékoskeretükkel sok fejtörést okoztak az extraligás csapatoknak.
A női felsőházba jutás a 2003-2004-es idéntől már nem volt kérdés a lányoknak, és onnantól az első négy között szerepeltek. Kétszer egymás után is a harmadik hely megszerzésével büszkélkedhettek, míg 2009 tavaszán – csoportjukat megnyerve – indulhattak az extraliga bajnoki címéért. A dolog érdekessége, hogy a MÁV Előre ekkor is a bajnokság legfiatalabb átlagéletkorú keretét vonultatta fel az első osztályban. Rövid időre aztán visszakerültek az NBII-be, ahonnan végül 2018/19-es szezon végén, veretlenül jutottak fel az ország legjobbjai közé. A női vonal sok válogatott játékost adott a nemzetnek és ad napjainkig is.
A hölgyek mellet a férfiak is visszatértek a hazai röplabdázás vérkeringésébe. Előbb 2017-től az NBI meghatározó csapatai között voltak, majd a 2022/2023-as szezonban újoncként második helyen végeztek az Extraligában. Az ezüstéremnek köszönhetően a klub történtében először Európa kapui is megnyíltak Székesfehérvár legnagyobb múltú egyesületének sportolói előtt, akik életek a lehetőséggel. A CEV Challenge Kupában egészen a nyolcaddöntőig meneteltek, míg a MEVZA Közép-európai Zóna Ligában –szintén debütánsként – az előkelő ötödik helyet érték el. A klubra jellemzően az utánpótlásnevelés azóta is erős alapokon nyugszik, a MÁV Előre SC-t hazánk egyik kiemelkedő röplabda bázisaként is aposztrofálhatjuk.
A MÁV ELŐRE SC 115 éves fennállása során a hazai bajnokságok meghatározó szereplőjének számított.
OB felnőtt, ifjúsági bajnokságok felsőházában voltak eleitől kezdve az atléták, az íjászok, a kerékpározók, a tekézők, a sakkozók és végül a legsikeresebb alapító szakosztály, az ökölvívók is. A csapatsportágak tekintetében kétszer szerepelt az első osztályban, a további években a második vonal fajsúlyos tagja volt. A röplabdázók viszont hét éven keresztül uralták az első osztályt, majd nemrég ismét visszakerültek a legjobbak közé, mind a férfi, mind a női vonalon.
A klubnak válogatott játékosok tekintetében sem kell szégyenkeznie. Tizenhárom egyéni sportolót, labdarúgásban két korosztályos válogatottat, kézilabdában két felnőtt válogatottat (ebből Bartalos Zoltán 1976-ban az olimpiai csapat tagja volt), míg a röplabda számos felnőtt és utánpótlás válogatottat nevelt és nevel ki napjainkban is.
Jelenlegi szakosztályok:
Csapat: röplabda, kézilabda, labdarúgás, minifutball
Egyéni: aikido, asztalitenisz, darts, fit kid, ökölvívás, rúdsport, tenisz, vívás